Akkor nevezzük be Bakut az élhető város címért indított versenybe:
A legszebbel kezdve, Baku tökéletesen autóközpontú. 4-8 sávos utak vannak mindenhol, a négysávos gyakran egyirányú, átkelni jobbára aluljáróban kell. Dugó -mily meglepő- mégis van, a levegő szürke és ótvar, az ablakok pillanatok alatt mocskosak lesznek. Van két metróvonal. Az állomások idézik a szovjet hagyományokat, de azért a moszkvai vagy kijevi metróknak nyomába sem érnek. Csúcsidőben kétpercenként jár, eléggé nagy a tömegnyomor. Buszokon hasonlóan zsufi van, és az útvonalvezetésük elég furcsa, szeretnek a fővonalról mindenfelé letérni és visszamenni, illetve nagyokat kacskaringózni. BKK-honlapot még nem találtam, googlemaps-ről lehet tájékozódni, hová milyen busszal lehet menni. Minden busz -és metróút 20 kopejka, ami olcsó az otthoni jegyárhoz képest, napi munkábajárással, átszállás nélkül 2000 forint lenne havonta. Buszsáv még a nyolcsávos utakon sem fér el, villamos egy sincs.
A város úgymond organikusan fejlődik, mindenki építkezik ahogy tud. Az engedélyeket jobbára vásárolják, hol előre, hol utólag. Felhőkarcolók és nyomornegyedek épülnek úgy, hogy hivatalosan senki nem veszi észre, esetleg egy tíemeletes ház lesz végül húsz. Józsi lelkes volt a daruban, na. Sokat mond, hogy az én házam is pont tizenkilenc emeletes. A nagy házak között elszórva vannak olyan kis negyedek, ahol az utcahálózat tökéletesen kaotikus, megkerülni kevesebb gyaloglás, mint átvágni rajta. Láttam már bódévárost egy panelház előtti üres téren is. Kicsit visszakanyarodva, erre közlekedést tervezni tényleg nem lehet egyszerű.
A szilárd hulladékot is lelkesen termeljük. A boltokban zacskóznak mindent, külön erre odaállított emberek. Hogy be tudjam rakni a cuccot a hátizsákba, általában ki is kell pakolnom belőle. Az üveges gyümölcslé, tej, joghurt pont annyiba kerül, mint a dobozos, és ugyanúgy ki kell dobni az ömlesztett kukába. A szemetet az ajtó előtt kell hagyni zacskóban, onnan elviszi valaki. Most hétvégén egyébként valaki kirágta a zacskómat és elhúzgálta a birkalábat a lépcsőházba...
tbc
A város úgymond organikusan fejlődik, mindenki építkezik ahogy tud. Az engedélyeket jobbára vásárolják, hol előre, hol utólag. Felhőkarcolók és nyomornegyedek épülnek úgy, hogy hivatalosan senki nem veszi észre, esetleg egy tíemeletes ház lesz végül húsz. Józsi lelkes volt a daruban, na. Sokat mond, hogy az én házam is pont tizenkilenc emeletes. A nagy házak között elszórva vannak olyan kis negyedek, ahol az utcahálózat tökéletesen kaotikus, megkerülni kevesebb gyaloglás, mint átvágni rajta. Láttam már bódévárost egy panelház előtti üres téren is. Kicsit visszakanyarodva, erre közlekedést tervezni tényleg nem lehet egyszerű.
A szilárd hulladékot is lelkesen termeljük. A boltokban zacskóznak mindent, külön erre odaállított emberek. Hogy be tudjam rakni a cuccot a hátizsákba, általában ki is kell pakolnom belőle. Az üveges gyümölcslé, tej, joghurt pont annyiba kerül, mint a dobozos, és ugyanúgy ki kell dobni az ömlesztett kukába. A szemetet az ajtó előtt kell hagyni zacskóban, onnan elviszi valaki. Most hétvégén egyébként valaki kirágta a zacskómat és elhúzgálta a birkalábat a lépcsőházba...
tbc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése